ohrady_erbCsallóközkürt a Csallóköz északkeleti részén, Dunaszerdahelytől keletre mintegy 6 km távolságban terül el. A település a Dunaszerdahelyi járás közepes nagyságú községei közé tartozik.

Csallóközkürt azon kevés csallóközi községek kozé tartozik, amelynek valószínű alapítása a honfoglalás-kori időszakra nyúlik vissza. Nevét valószínűleg a honfoglaló egyik törzstől, KÜRTtől kapta.

Ösrégi település, az 1252-ből származó oklevél Kurth ill. Kyrth néven említi; 1277-ben Kuurth capituli Posoniensis; de létezik egy 1138-ból származó írásos okirat Kywrth alakban. A Kürt helynév is az útra utal, amely mellé a forgalom ellenőrzése és a közrend biztosítása végett a király a X.- XI. század fordulóján kürtösöket telepített. Mivel Magyarországon több mint 15 település neve Kürt, vagy Kürtös, a megkülönböztetés miatt a mai Kürt 1910-ben hivatalosan megkapta a Csallóközkürt nevet.

A mai Kürtről bizonyítékaink és okirataink vannak, melykből kitűnik, hogy lakott település volt már az Árpádházyak idején. Kezdetben pozsonyi várbirtok. 1252-ben IV. Béla király a községet a pozsonyi prépostságnak adományozta. 1439-ben Albert király a községet a Rozgonyiaknak adományozta. Mátyás uralkodása idején a Bazini és Szentgyörgyi grófok birtoka.

Az 1553. évi portális összeírásba a Serédy, a Mérey és a Rozgonyi család birtokként van felvéve 11 portával. 1647-ben a Kerekes család van itt birtokosként említve.
A török kiűzése utáni időben az Apponyiak és a Pálffyak lettek a község urai. Ez utóbbiak Tájlakon a határ területén kis kastélyt és gazdasági épületeket építettek; ezek meg is maradtak egészen a Monarchia széthullásáig.

Temploma ősrégi, több szerző szerint már 1138-ban fennállott, amelynek harangja 1482-ben készült és mai napig használják. A Pázmány féle összeírásból kitűnik, hogy a legrégibb parókiák egyike, melyet ekkor Egyházkürti-nek neveztek.

1796-ban Vályi András lejegyezte; Kürt, Vásárúthoz egy órányi gyalogjárásra. Nagyudvarnokhoz és Enyedhez közelebb van. Határa jó rozsot terem, rétje, legelője kevés, erdeje van.

Fényes Adolf 1851-ben ezt írta: Kürt; Pozsony megyei magyar falu; Szerdahely és Vásárút közt a pesti országútban. Számlál 487 katolikus, 14 zsidó lakost. Katolikus filiális templom-mal. Jó szénát termő rétje van; erdeje is van; Földesura: gróf Pálffy Ferenc.

Egy másik történész Makkai kutatása állítja, hogy az 1256-ból származó oklevélből kimutatható, hogy Kürt település Hont Pázmány család örökölt birtoka volt.

Dr. Borovszky történész szerint a 18. század végén Kürt magyar kisközség az Alsó-Csalló-közben; 121 házból áll, melyekben 772 római katolikus vallású lakosa lakik. A községhez tartozik az Apponyi és az Újmajor a Sós-sziget és a Tájlakpuszta. Kürt postája Vásárút, távírója és vasútállomása Albár.

1938-ban a  községnek 1077 lakosa volt; határa 2567 katasztrális hold. Ide tartozik Sós sziget és Tájlakpuszta. 1927-ben a falu a szlovák Kerť, nem teljesen jól hangzó nevet kapta, melyet párhuzamosan használták a magyar Csallóközkürt elnevezéssel. Az újabb szlovák nevét Ohrady 1948-ban kapta.

Csallóközkürt helységnév pontos eredetét nem ismerjük, a települést régi okiratok szinte kivétel nélkül KÜRT néven emlegetik. A legrégebbi utalás a Csallóközkürt névre az 1600-as évekből származó, bírói pecséten lévő községnév, a SARLO GEDI GYRD (mai szóhasználattal Csalló Közi Kürt), majd később a Vörösképen egykor volt felirat tanúskodik:

“ISTEN DICSOSÉGÉRE

ANTON REINDL ÉS TSALLÓKÖZKÜRTI HÍVEK

SEGITSÉGÉVEL TSINÁLTATOTT”

MDCCLXXXII

A község határát átszeli a Kis-Duna tőkési ága (Erzsébet-patak), melynek mente gyönyörű látványt nyújt, amit védett területté nyilvánítottak a folyóvízzel együtt. A vízi flóra és fauna Cousteau francia balneológus megállapítása alapján egyedülálló Európában.